I. FORDULÓ - „Maga nem ismeri a zeneirodalmat. Jövő szerdáig, kérem, ismerje meg!”

1. Kodály és Kecskemét

Kecskemét büszkén viseli a Kodály városa címet, gondosan ápolja a Kodály örökséget. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár portálján egy tartalmas összeállítást találtok a nagy zeneszerzőről Kodály Zoltán tudástár címmel. Játékunk első feladatának valamennyi kérdésére választ találtok ezen az oldalon. Válasszátok ki a megadott lehetőségek közül a helyes megoldást!

Ajánlott irodalom >>



a) Kecskemét melyik épületében született Kodály Zoltán?



b) A komponista születési helyén emléktábla található a következő felirattal: "Itt született 1882. december 16-án Kodály Zoltán zeneszerző, aki a [...] az egész világ által csodált kincsünkké tette és munkásságával az egyetemes emberi kultúrát gazdagította". Mi hiányzik a szövegből?



c) Az emléktábla avatásának napján este, ki vezényelte azt a kórust, amelyik 35 Kodály-művet adott elő?



d) Kodály Zoltán több kórusművét a kecskeméti Városi Dalárda számára komponálta. Mikor volt az első hangverseny, amikor Kodály-ősbemutatókra került sor a "hírös városban"?



e) Kodály Zoltán melyik kórusművét mutatták még be ezen a hangversenyen az "Öregek", illetve a "Jézus és a kufárok" mellett?



f) 1936-ban újabb ősbemutatóra került sor Kecskeméten: a Molnár Annát ismét a Városi Dalárda adta elő. Ki vezényelt ekkor?



g) Kodály Zoltán 65. születésnapja alkalmából ünnepi hangversenyt rendezett szülővárosa. Ekkor került bemutatásra "A magyar nemzet" és az "Élet vagy halál" című kórusműve. Hol volt ez a hangverseny?



h) Kodály Zoltán elveit követve, az ő hatására indult el 1950-ben Kecskeméten, az ország első ének-zene tagozatos osztálya, 1952-től pedig önálló ének-zenei iskola működik itt. Ki volt az intézmény első igazgatója?



i) Melyik évben nyitották meg a kecskeméti Kodály Intézetet?



j) Hányadik alkalommal került megrendezésre a kecskeméti nyári Nemzetközi Kodály Szeminárium 2017-ben?



k) Kodály Zoltán melyik műve ihlette Szemők Zsuzsanna szobrászművész alkotását, mely a kecskeméti református templom mellett található?



l) Ki készítette a kecskeméti Katona József Könyvtárban található Kodály Zoltán szobrot?



2. Kodály és életútja

A Kodály-év alkalmából a Magyar Televízió egy többrészes sorozatban tette közkinccsé Kodály Zoltán életútjának jelentős állomásait. A második feladvány megfejtéséhez három rész megtekintésére lesz szükségetek. Írjátok a válaszokat a rejtvény megfelelő sorába vagy oszlopába! (A szürke rubrikák szóközöket jelölnek.) A kék mezőkbe kerülő betűkből Kodály Zoltán 1937–1942 között készült gyűjteményének címe állítható össze. Melyik ez a kifejezés?

Ajánlott irodalom: M5 Lexikon – Kodály

F
B
a
A
C b  
D
c
E G
 
d
e
f
g
Megfejtés:       
Függőleges feladványok:
  1. Kodály Zoltán első felesége Schlesinger Emma (magyarosan Sándor Emma) volt, aki maga is komponált. Elsőként Dohnányi Ernő tanította, de azután későbbi férje is tanára volt. Ki tanította zenére Emma asszonyt Dohnányi és Kodály között?
  2. Emma asszony férjes asszony volt, de elvált, hogy Kodály felesége lehessen. Ki volt Schlesinger Emma első férje?
  3. Kodályék a II. világháború alatt a Próféta utcai zárdában húzták meg magukat. Milyen néven vált ismertté az őket bújtató énektanár, Virginia nővér?
  4. Kodály Zoltán a Zeneakadémia mellett párhuzamosan a Budapesti Tudományegyetemen is tanult. A magyar mellett mi volt a másik szakja ezen az egyetemen?
  5. Bartók Béla és Kodály Zoltán Emma asszony lakásán találkozott először. Pesten melyik úton lakott Schlesinger Emma?
  6. Bartók: A kékszakállú herceg vára c. operájának szövegkönyv-írója, Balázs Béla volt Kodály Zoltán kollégiumi szobatársa egyetemi évei alatt. Melyik kollégiumban laktak?
  7. Kodály Zoltán Kecskeméten született, de apja foglalkozása miatt sűrűn költözött a család: Kecskemétről Szobra, majd onnan Galántára. Melyik városban járt gimnáziumba a zeneszerző?
Vízszintes feladványok:
  1. Kodály doktori disszertációjában ötvözte a bölcsészkaron és a Zeneakadémián tanultakat. Mi volt doktori munkájának címe: „A magyar népdal...”?
  2. A II. világháború alatt, a Próféta utcai zárdában sem hagyta abba a munkát a komponista. Melyik művén dolgozott ekkor?
  3. Egyetemistaként Kodály Zoltán zenét komponált a színdarabokhoz, melyeket az igazgató névnapján adtak elő a kollégium lakói. Mi volt a címe annak az előadásnak, melynek plakátján a következő szöveg volt olvasható: "Zenét fütyül hozzá Kodály Úr"?
  4. Kodály Zoltán egyik egyházi művének az alcíme: "In tempora belli". Mit jelent ez magyarul?
  5. Kodály Zoltán egyetemi tanulmányai után ösztöndíjjal több európai nagyvárosban is tanult. Berlin után hol tanult együtt Balázs Bélával?
  6. Kodály és Bartók találkozása zenetörténeti jelentőségű, hiszen egymás életére és munkásságára is nagy hatással voltak. 1905 melyik hónapjában ismerkedett meg személyesen Kodály Zoltán és Bartók Béla Emma asszony lakásán?
  7. Mikor a II. világháború idején az oroszok betörtek a Próféta utcai zárda pincéjébe, hová, minek a pincéjébe menekült Kodály a feleségével?

3. Kodály és művei

Hallgassátok meg a Kodály Zoltán műveinek részletéből készült összeállításunkat!


Válasszátok ki a felsorolt tizenkét mű közül a felvételen hallható kilencet, majd elhangzásuk sorrendjében írjátok az ábrába címüket a csigavonal mentén! Induljatok a nyíltól: haladjatok kívülről befelé! A címek és a szavak között ne hagyjatok ki üres mezőt!

Ajánlott irodalom: Iskolai ének-zene tankönyvek

Galántai táncok, Gergely-járás, Háry János, Isten kovácsa, Jézus és a kufárok, Kállai kettős, Köszöntő, Marosszéki táncok, Mátrai képek, Psalmus Hungaricus, Székelyfonó, Villő

A színessel jelölt rubrikák betűiből kirakhattok egy olyan Kodály-művet, mely nem szerepel a fenti felsorolásban. Melyik ez az alkotás?

         

Állapítsátok meg, hogy erre a műre vonatkozó állítások közül melyek igazak és melyek hamisak!

Az alapdallam egy új stílusú, visszatérő szerkezetű, hétfokú népdal.
Az eredeti népdal szövegét folytatva Ady Endre forradalmi hangvételű verset írt 1906-ban.
A pentaton dallam kiválóan alkalmassá tette a népdalt, hogy Kodály pedagógiai művei között, a Bicinia Hungarica egyik kötetében is helyet kapjon.
A dallamot Kodály Zoltán három művében dolgozta fel: kórusművet írt férfikarra és vegyeskarra, valamint zenekari variációkat komponált rá.
A mű a Gyermek-és nőikarok c. kötetben is megtalálható.
A férfikari mű megszületése után Kodály Zoltán csupán 23 évvel később írta át azt vegyeskarra.
Az eredetileg zongoraműnek szánt alkotást a komponista 1929-ben hangszerelte, s dolgozta át nagyzenekarra.
A zenekari mű az amszterdami Concertgebouw Zenekar 50 éves jubileumára készült.
A zenekari művet Drezdáben Fritz Busch mutatta be 1930-ban.
CD lemezen ma is meghallgatható, ahogyan maga Kodály Zoltán vezényli e nagyzenekari művét.

4. Kodály és kortársai

Az alábbi képeken Kodály Zoltánt híres művészekkel látjátok. A fotók melletti legördülő mezőkben válasszátok ki, melyiken felvételen kivel szerepel az évfordulós komponista!

Ajánlott irodalom: Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán, Bp. : Balassi, 2011.

Felhasználói név/Csapatnév:
Jelszó: